Hiteles vagy hivatalos - Hivatalos iratok hiteles német fordítása

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Hiteles vagy hivatalos

Hivatalos fordítás vagy hiteles fordítás?

A "hivatalos fordítás" kifejezés értelmezhetetlen.

Számos magyarországi fordító és fordítóiroda "hivatalos fordításnak" nevezi azokat a fordításokat, amelyekre a fordító vagy a fordítóiroda valamiféle "záradékoló feljegyzést" tesz, amellyel tanúsítani kívánják, hogy a fordítást bizony "komoly fordító", "okleveles (szak)fordító" vagy "neves fordítóiroda" készítette.

Az ilyen "hivatalos fordítások" bizonyára szépek és jók, többnyire azonban csak szobadísznek a falra, bekeretezve.

Ha egy ilyen "hivatalos fordítást" külföldön elfogadnak, akkor az azt jelzi, hogy az elfogadó helynek nincs szüksége hiteles fordításra, azaz a fordítást akár a lefordított dokumentum tulajdonosa saját maga is elkészíthette volna, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik.

Képzelje el: egy ilyen "hivatalos fordítás" birtokában kiutazik Németországba, ott bemutatja a "hivatalos fordítást", az ügyintéző pedig mosolyogva (?) elutasítja azzal, hogy "legyen kedves, forduljon Ficsor László úrhoz, aki olyan hiteles fordítást készít, amit el tudunk fogadni".

Ezzel

  • pénzt veszít, mivel kifizette a "hivatalos fordítást" és ezt követően még egyszer a valóban hiteles fordítást is

  • időt veszít, mivel az ügyintézés elakad a hiteles fordítás hiánya miatt, és ezért a tervezettnél több időt kell töltenie az ügyintézéssel, és addig nem tud dolgozni, amíg nincs kész a hiteles fordítás


Sokkal egyszerűbb tehát ha hiteles fordítás ügyében azonnal a budapesti irodánkhoz fordul!

FL Intercoop Kft.
Pannonia u. 64/b.
1133 Budapest
Telefon: +36 1 237 0100
Telefax: +36 1 339 0916
Mobil (Ficsor László): +36 30 942 1485 vagy +49 175 16 23 8 23
Mobil (Kuruczleky Ilona): +36 30 251 7559

Hivatalos fordítóiroda?

Gyakran találkozunk ezzel a kérdéssel.

HIVATALOS FORDÍTÓIRODA NEM LÉTEZIK - még akkor sem, ha sok magyarországi fordítóiroda így hirdeti magát!

Akik léteznek, azok természetes személyek, olyan fordítók és/vagy tolmácsok, akiket valamelyik bíróság hatalmazott meg vagy esketett fel német hiteles fordítások készítésére.

Csakis az ilyen TERMÉSZETES SZEMÉLYEK jogosultak a fordítás hitelesítésére, legalábbis német nyelvterületen. Ne dőljön be a "hivatalos fordítóiroda vagyunk" állításnak, mivel ha csak egy fordítóiroda igazolja a fordítás hitelességét, akkor az a német vagy osztrák hatóságok előtt jogilag érvénytelen!

Német hiteles fordítás készítésére tehát csak természetes személyek jogosultak, mint például Ficsor László, akit a Düsseldorfi Tartományi Felsőbíróság hatalmazott fel magyar-német és német-magyar fordítások készítésére és hitelesítésére.

Okiratok fordításánál figyelembe veendő tudnivalók

Bundesverband der Dolmetscher und Übersetzer e.V. (BDÜ - a Német Tolmácsok és Fordítók Szövetsége)

1. Alapvető tudnivalók

1.1 Holott az emberek hajlamosak az „okiratok hiteles fordítása” fogalommal összekapcsolni a jogilag kötelező érvényű előírásokat és szabályokat, sem ez a tanulmány, sem pedig az egyéb irányelvek nem jelentenek bármiféle jogi kötelmet. A Német Tolmácsok és Fordítók Szövetségének minden olyan igyekezete, amelyekkel a német igazságügyi hatóságokat megpróbálták révenni arra, hogy ilyen jellegű irányelveket kötelező jelleggel bocsássanak ki, jogi okok miatt eleve nem volt eredményes. A bírósági szervezeti törvény (GVG - Gerichtsverfassungsgesetz) 184. §-a ugyan kimondja, hogy a német bíróságok előtt a a hivatalos nyelv kizárólag a német, a német hatóságok mégsem írhatják elő a fordítóknak, hogy az idegen nyelvű okiratokat hogyan fordítsák le németre.


1.2 A törvényi rendelkezések értelmében minden, betűkben és írásjelekben megtestesült gondolatnyilvánítás okiratnak tekintendő. A büntetőjogban még tágabb az okirat fogalma, és nem csak iratokat foglal magába, hanem minden olyan eszközt, amely gondolatnyilvánítást tartalmazhat, továbbá alkalmas arra vagy rendeltetésszerűen arra szolgál, hogy a jogi forgalomban bizonyítékul szolgáljon, és annak kiállítóját fel lehessen ismerni. Például a lebélyegzett forgalmi rendszámok, menetjegyek és a művészek aláírásai is okiratoknak minősülnek, azonban egyéb értékjelzők, így a postabélyegek vagy a ruhatári számok viszont nem. Az okiratba foglalás olyan tényekről vagy folyamatokról szóló irat megfogalmazását jelenti, amely az okiratot kiállító személy akaratát tükrözi vissza. Egy írásjelekben megtestesült gondolatnyilvánítás bizonyító ereje származhat annak céljából vagy véletlenségből, így különbséget kell tenni a tudatosan elkészített okirat és véletlen okirat között. Mindkettőt "bizonyító erejű okiratnak" nevezzük. Más szóval minden, bizonyítás céljára felhasználható irat, használati utasítás, magánforgalomban írt levél, szerelmes levél, valamennyi szerződés és igazolás, útmutató és információ okiratnak tekintendő.


1.3 A hites fordító számára további fontos szempont a közokirat és a magánszemélyek által írt vagy megfogalmazott okiratok közötti megkülönböztetés. A polgári perrendtartás (ZPO - Zivilprozessordnung) 415. §-a szerint közokiratok azok az okiratok, amelyeket valamilyen hatóság saját hivatali illetékességi körén belül vagy valamilyen közhiteles személy - pl. közjegyző vagy ügyvéd - a számára kijelölt ügykörén belül, az előírt formában foglalt írásba. Az első csoportba tartoznak például a bírósági okiratok (ítéletek, határozatok, fizetési meghagyások stb.), a másodikba pedig főleg a közjegyzői okiratok vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratok (házassági szerződések, ingatlanok adásvételi szerződései stb.). A hivatalosan kinevezett és felesketett hites fordító tehát a fordításával közokiratot hoz létre, minden abból eredő jogkövetkezménnyel együtt. Sőt, adott esetben még a büntető törvénykönyv 348. §-ában emített "valótlan tartalmú hivatalos okirat" is szóba jöhet. Magánszemélyek által írt okiratnak (magánokiratnak is nevezik) tekintendő minden más, írásban rögzített gondolatnyilvánítás, tehát szerződések, általános üzleti feltételek, alapszabályok, üzleti levelek stb. Rajtuk van kiállítójuk aláírása. A fordítónak nem szabad elfelejtenie, hogy egy olyan okirat, amelynek aláírását hivatalosan hitelesítették, ezáltal még nem válik közokirattá, hanem, magánszemély által írt okirat marad.

1.4 Fontos különbség van még egyrészt maga az okirat, másrészt annak
leirata vagy fénymásolata között. Csak az első, tehát eredeti példányok minősülnek okiratnak, elvileg még a hitelesített másolatok sem okiratok, kivéve, ha eredetiséget igazoló megjegyzés van rajtuk. Egy közokirat hitelesített másolatának a hitelességéhez a polgári perrendtartás (ZPO) 435. §-a szerint a hiteles másolatnak magán kell viselnie a közokirat alaki kellékeit.

1.5 A hiteles fordítás olyan fordítás, amelyet
egy arra illetékes személy - hites vagy meghatalmazott fordító - látott el annak az igazolásával, hogy a fordítás szöveghűen és teljes egészében megfelel idegen az nyelvű eredeti okiratnak. Ezt az igazolást hitelesítő záradéknak nevezik. Ilyen hitelesítő záradék ugyan minden fordításnál lehetséges, azonban többnyire csak olyan iratokon található, amelyeket hatóság állít ki, vagy amelyet hatóságoknál nyújtanak be, és jogok vagy jogviszonyok - pl. családi állapot, születés, elhalálozás - igazolásához lényegesek. Elsősorban a mindennapi életben előforduló okiratok tartoznak ehhez a kategóriához: például anyakönyvi kivonatok, idézések, keresetlevelek, bizonyításfelvételi jegyzőkönyvek, szakvélemények, szerződések, tanúsítványok, valamint hivatalos igazolások. A legrövidebb hitelesítő formula német nyelven így hangzik: F.d.R.d.Ü. (= Für die Richtigkeit der Übersetzung, magyarul “A fordítás helyességéért”). Kissé hosszabb a következő formula: “Die Richtigkeit und Vollständigkeit der Übersetzung wird bescheinigt” (“Igazolom a fordítás helyességét és teljességét”). Részletesebb hitelesítő záradék: “Vorstehende Übersetzung der mir im Original / als Abschrift /Fotokopie / beglaubigte Fotokopie] vorgelegten, in [deutscher / englischer / französischer / usw.] Sprache abgefaßten Urkunde ist richtig und vollständig” (A részemre [eredetiben / másolatban / fénymásolat formájában / hitelesített fénymásolatban] bemutatott, [német / angol / francia / stb.] nyelven megfogalmazott okirat jelen fordítása helyes és teljes.”). A hitelesítő szöveg után minden esetben a hely, a dátum és a fordító aláírása következik.

1.6 A hivatalosan
meghatalmazott vagy felesketett német fordító körbélyegzőjével is elláthatja fordítását. Ezen a körbélyegzőn található a fordító neve, esetleg tudományos fokozata és címe, valamint esetleges fontosabb szakmai szövetségi tagságai, például “Martina Mustermann, okleveles fordító, Ném. Ford. Szöv., Atikom, VDI”. Felette félkör alakban és két sorban: “Meghatalmazott és/vagy bíróságilag felesketett hites okiratfordító”. Alul, ugyancsak félkör alakban és két sorban, többnyire az idegen nyelvek és az a szövetségi tartomány van megadva, amelyben a fordítót hiteles fordítások készítésére meghatalmazták vagy feleskették.
Figyelem! A meghatalmazés vagy felesketés NEM csak az adott tartományban, hanem ÁLTALÁNOSAN érvényes, tehát a Frankfurtban felesketett fordító fordítása Berlinb
en, Münchenben vagy Hamburgban is jogérvényes!

1.7 Bizonyos esetekben a fordító aláírásának
felülhitelesítésére is szükség lehet. Ezzel a felülhitelesítő záradékkal a felesketést végző bíróság elnöke a fordító aláírásának valódiságát igazolja, nem pedig a fordítás helyességét!

1.8 A
hites fordító minden általa készített és hitelesített fordításról nyilvántartást vezet, ezekről vagy fénymásolatot készít, vagy pedig a számítógépén elmenti.


 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz